Tavaszköszöntő Dog - Dancing Verseny

Sziasztok!

Újabb kalandra indultunk 11.-én a hat órás vonattal. Február első hete óta jártam tánctanárhoz, kidolgoztuk a kűröm minden egyes moccanatát az én oldalamról. Nyújtottam amennyit tudtam, erősítettem a vádlim és a hátizmaim. Nem minden mozzanat leányálom egy verseny előtt, de a saját érdekemben is végre meg kellett ezt lépnem. Nem lehetek örök életemre ilyen kötött mint amilyen most vagyok - voltam. 

Huni se volt rest. Voltunk lovardában gyakorolni ill. A környéken elengedve kaja nélkül olyan helyen, ahol előző nap macskát is látott. Mondhatni nagy lépés, hogy ott is így merek vele gyakorolni. Jártunk futni, gyakoroltuk a heelworkot is illetve az új trükköt a “pacit” a változatosság kedvéért. Természetesen a kűr kombinációit és elemeit is. Ennyit még nem dolgoztam kűrön annyi szent. De kifizetődött, hiszen álmomból felkeltve is tudtam volna minden egyes mozzanatát.

A három és fél órás vonat út nem volt még mindig egy leányálom, pláne hogy fél tízre értünk fel Kelenföldre, ahol Zsófi várt ránk. Kíváncsi voltam, hogy funkcionál majd az új textil boxunk és minden elképzelésem felül múlta. Hunor imád benne hetrengeni, mind otthon mind pedig a versenyen ahol egyébként nyugodtan aludt benne, ha épp nem engem csesztetett, hogy simizzem amikor az ajtaja előtt ücsörögtem. Kihasználja az összes adottságát, hogy meg tartja a kis hab testét a különböző kitekert pozíciókban és akkor sem reklamált - esetleg csúnyán nézett - amikor bezártam otthon.
Szombat reggel 40 perc hévvel indult miután felmálháztuk magunkat és a villamossal átszeltük a várost a hév állomásáig. 

Irtózat módon minden bajom volt, Hunin nem látszott túl sok minden szerencsére. 

Odaérvén találkoztunk Nikivel és Arcussal aztán bent letáboroztunk Orsiék mellé. 

Ringet jártam, ahol még semmi probléma nem volt a tornapad ringkerítéssel, bár nem töltött el örömmel annyi szent. Aztán párszor kutya nélkül fülessel megnéztem mi hova és hogy jön ki, bár így utólag nagyjából felesleges volt.

A fehér kutya nem jött el, Niki áttette magukat hobbyba így öten voltunk free1-ben. 4. Indulóként Mangáékat még végignéztük aztán már izgulhattam is. Így utólag visszagondolva, a tudat, hogy tudom a kűrt és jól dolgozik a kutya valamennyire megnyugtatott. Kint a felkészülési idő alatt nagyon szépen dolgozott, mindent megcsinált amit kértem, majd szétesett úgy akart. 

Aztán a ringbe érve mintha egy lufit pukkasztottak volna ki. Előbb elindult tolatásban, aztán lassan értem utol magunkat, egészen a futásig viszont egész jól alakult a dolog, aztán onnan már nem tudtam megfogni lábhozban és kiment a rignből megnézni, hogy a jutalomfalatos tasak még ott van-e. Nájsz.....Igazából abszolút az én hibám volt, hogy látható helyen hagytam, de otthon is úgy szoktunk egyébként gyakorolni. Na ez már mindegy, tanulópénz volt.Végül is befejeztük a programot, kapott dicséretet mert hamar visszajött de nyilván csalódott voltam. Egy ilyen banális dolgon elcsúszni nagyon dühítő , még nem volt DIS-ünk de nem is akartam, hogy legyen, bár ki akarná.
Miután jól kibeszéltem magamból a dolgot, megkértem, hadd táncoljam el kajával a kűrt a hobby végén, ami végül is zöld utat kapott. 

Orsi is kizáródott free2ben Nomival, mert Nomi akadálynak nézte a ring szélét + a kifutásukhoz szűk volt a hely nekik. Orsi mindig nagy lendületben van, pláne Nomival. 

Becsónál megint beakadt a rükverc néhol de sebaj :D végül Nomád HTM kűrje nagyon szépen sikerült - szerintem és a zsűri szerint is. -

Ebédszünetben rá tudtunk koncentrálni a közös kűrünkre, elgyakoroltuk kétszer kutya nélkül, meg egyszer a végpózt. Sétálgattunk az udvaron. Orsi szokás szerint ellátott minket minden földi jóval :D Zsófiék szeme csak úgy csillogott a pokky-ra ><

Szünet utánra átöltöztünk, közben megérkeztek Viciék is és persze meg is nyerték a kezdőt :DA quartett nagyon jól sikerült. Manga és Huni sem foglalkozott a másikkal, szépen dolgoztak, a kűr szépen jött ki a zenére, egy kicsit át kell a vége felé variálni de összeségében remekül szórakoztunk, pláne amikor Huni fordítva ment be a lábam közé :D

Végül pedig a saját kűröm kajával már szépen sikerült, látom miket kell kivenni belőle. Niki Dirnbacher a főbíró nagyon szépen elmondta a véleményét a kűrről, aztán még az eredményhirdetés után beszélgettünk vele egy keveset.
Egyébként nagyon gyorsan lement az eredményhirdetés Orsi Nomáddal HTM1-ben kijutott az OEC-re, Manga 2.-lett free1-ben Becses pedig 2. lett seniorban ahol további két DIS lett egyébként. 

Hamar elszaladt a nap és elég csúfos véget ért volna ha nincsen Orsi és a közös kűrünk, amiért nagyon hálás vagyok neki. 

Továbbá Zsófi és Dávid serényen dokumentálta kettőnk programjait, gigászi segítségként :D Nélkülük konkrétan a verseny helyszínéig sem hiszem, hogy eljutottam volna, amennyi tájékozódó képességem van. 

Sajnos Orsiéktól el kellett búcsúzni, de egész vonat úton Nikiékkel beszélgettünk arról, milyen volt a verseny és milyen volt a nap. Hosszú hétvége leírásának folytatása következik hamarosan :D

Összeségében a kifutás abszolút az én hibám volt, de megnyugtat az, hogy hamar vissza tudtam hozni Hunit, és nem kallódott annyira el a figyelme. Sajnálom, hogy a szezon első versenye így sikerült, de örültem, hogy találkozhattam az ismerősökkel. Minden OEC-re kijutottnak és versenyzőnek nagyon gratulálok és alig várom már, hogy nézőként ott lehessek és szurkoljak.
Már készülünk is a következő versenyre ;)

Hy Guys! On the 11^th of March we went on a journey again with the 18 o’clock train to Budapest. I have been going to a dance teacher since the first week of February. We went though the whole routine from my aspect. I did stretching and training, so not everything is happy and funny about  preparing to a competition, but it’s absolutely worth it! I know the routine like nothing before, I worked on it a lot more than the other routines. Hunor did a hard work too. We went to practising to a stable and even at home did an offleash training where he saw a cat the other day. Its a really huge step, that I can practise in a place like that with him.
The 3 and a half hour long train trip is not too good but we are alive :D Zsófia waited for us to arrive at Kelenföld.
I was really coriuos about how our new box will work, and I was like “ how could i live without it till now?” Hunor loves it and uses it to sleep in really weird position. 

On Saturday morning we started with a 40 minute long train trip after we packed our things and looked like a christmas tree with all of the stuff. I was really nervous like always, but Hunor seemed to be calm. We met Niki at the station and than we found a place next to Orsi.
At the beginning I went in the ring with Hunor and we had no problem with the fence but i was quite afraid because it was super short for us.
Than I listened to my music and did some practise without Hunor in the ring.

There were 5 competitors in freestyle class one and we were the fourth. Manga and Orsi did a good job with a really funny routine and than I could start preparing for ours. 

Before we stepped into the ring Hunor was really good: he did everything, he was fast and etc. But then it was like someone drained off the air from a balloon. He started to back up too early and i was hardly manage to get him where he should be but all in all the routine was OK until the running part where I just couldn’t slow him down and then he decided to see If his treat bag is still there. I made a huge mistake, putting it to a place where he can see it, but we always practise like that. But he came back fast and we did the end of the programme. 

I was a bit disappointed but I tried to not look like that, because he can sense it. 

I called my dance teacher Alexandra and than my mom. After that i suggested if we could do our routine with treats after the hobby class and the plan got a green light. 

Orsi had a DIS with Nomád too because he jumped out the ring - i think he thought that its the task. Becses had a really good backward swalk again , and Nomi’s HTM routine turned out really good.

In the lunch break we could practise our quartett twice without the dogs and once the ending pose. We did some walk in the park and really just had fun talking to each other.

Than after the beginners ( Vici won it of course :D) we changed our clothes. The quartett was super fun! Even if we did it in skype everything went well and i just loved it. I hope we could do it again and again :D

Shortly before the prize giving ceremony we did our routine - this time with treats - better. I can see the things i have to cut out, Niki the head judge gave us a wonderful judgement and after that we talked a bit too. In the end: Manga free1 2^nd place, Becses senior 2^nd place, Nomi htm1 1^st place and they are in the OEC team!!! :D

The day would have been awfull without Orsi and the others. Congratulation for every competitor. Thank you Dávid and Zsófi for the documentary, and Orsi...you know why.
All in all: the DIS was my fault, but i’m happy Hunor wasn’t just wandered off, and I could bring him back quickly. I’m really glad that I could meet everyone and now we are preparing for the next competition.

The next blog will be about what we did during our stay in Budapest.

Dallos Gyula edzőtábor – kutyás szemmel

Photo by: László Kontli

….és persze lovassal. Hiszen ahhoz, hogy ilyen párhuzamot vonhassak, szükség volt arra a háttértudásra amit az évek alatt a lovakkal kapcsolatban megszereztem, és főleg a díjlovaglásban.  Mindenképp úgy indultam neki a múlt szombatnak, hogy informatív lesz, de sosem gondoltam volna azt, hogy ráébreszt dolgokra….a kutyával kapcsolatban.
A díjlovaglás körülbelül 50%-ban hasonlít a DogDancinghez, még pedig olyan minőségében, hogy egy állattal dolgozunk, „táncolunk”, fontos az összhang és a láthatatlan jelek. Nagyon könnyű elrontani és nehéz bármit is kijavítani. Minden múlik mindkét félen….stb.
Persze sokban különbözik is a kettő: a lovakkal, a háton ülve más a kontakt, más a kommunikáció, egy menekülő állat, a kűrben kötelező elemek vannak, sok-sok kategória….stb.
Kutyáknál ritkán találkozunk azzal, hogy egy kezdő gazdi egy tapasztalt kutyával indul el, ahogy lovaglásban ahhoz nagyon nagy alaptudás szükséges, hogy valaki egy full kezdő csikóval induljon el.
Az volt különösen a meglepő, amikor onnan vontam párhuzamot, ami lényegében a különbség lett volna…ha ez így érthető :D
De térjünk is rá a bevezetés után a lényegre:
- Fontosak az átmenetek, az átmenetektől lesz szép és folyamatos a lovaglás….ahogy a DD is. Önmagában tudhatja a kutya az egy-egy trükköt, de ezeket összekapcsolva kap értelmet minden, ha két trükk nincs megfelelően összekapcsolva, akadozik-megtörik a ritmus, akkor az egész mehet a kukába. Eddig mindig egy-egy trükk bizonyos módon való végrehajtására koncentráltam ( csinálja láb mellett, előttem, messze tőlem) de arra nem, hogy kettőt szép folyamatosan kössek össze, és ez hiba volt. Miután erre a felismerésre jutottam, valahogy a helyére került egy fogaskerék a szerkezetben, valamennyire nélküle is működött, de vele együtt sokkal hatékonyabban a gépezet. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell arra hangsúlyt fektetni, hogy egy-egy feladatot különböző módon is végrehajtson, csupán azt, hogy nem ez az alfája mindennek.
- Ne javítgassunk….Gyula bácsi – ahogy sok lovas szólította – ezt akkor jegyezte meg, mikor épp állítás volt. Ha a ló nem szépen mind a négy lábán áll meg magától, utána már hiába javítgatja az ember. Újra kell kezdeni és előröl jól csinálni. Ez igaz a kutyának a pozícióba kerülésével kapcsolatban is. Hiába igazodik félig kitolt farral a lábam mellé, és javítom ki arra, hogy pontosan párhuzamosan álljon velem, azt onnantól kezdve MINDIG javítani kell. Ezt szokja meg, és ez marad meg benne, nem a végpozíció pontossága. Ez nem azt jelenti – nálam – hogy egyől a tökéleteset kell elvárni, egy tanulási procedúra során, sokkal inkább azt, hogy úgy kell felépítgetni a feladatot, hogy abba ne csúszhasson hiba. Fokozatosan de jól csinálja, és nekünk is jobb lesz, és a kutyának is több sikerélménye lesz belőle.

-….ebből adódik, hogy mindig a maximumra törekedjünk. Teljesen mindegy, hogy az ember otthon szórakozásból csinál valamit, vagy épp az OB-re vagy az EB-re készül, sose fogadjuk el az ami „elég jó”. Pláne akkor, ha azt már tudja szebben is a kutya. ha nem várjuk el tőle otthon, versenyen miért  várnánk? Ott kap valami pluszt? Dehogy! Versenyen mindig minuszba kell számolni, még ha valami csoda folytán valami jobban is megy ott végül.
De semmiképp se nyomjuk túl a kutyát. Ahogy az előbb is írtam, készítsük elő úgy, hogy jól tudja megcsinálni, és sikerélménye legyen elsőre…
-……és itt következik az előkészítés. Ne ugrassuk bele olyanba, amire nem készült fel.
Összhangba kell lenni, váltogatni a ritmust és az állapotokat, ugyanúgy ahogy a helyet is ahol gyakorol az ember. Hiszen ha egy tempós – futás – lábnál követésből nem tud a kutya megállni és higgadtan lefeküdni, akkor nem érdemes kipróbálni ingerdús környezetben, hiszen akkor még kevésbé tud koncentrálni. Legnehezebb egyébként megtalálni a kutya ritmusát – nem a mozgásáét – hanem az agyának a ritmusát.  Milyen gyakran kérhetek tőle egy-egy dolgot és meddig képes ezt fenntartani. Én legalább is ezt nehéznek tartom, jóllehet a következő tanoncommal már- már máshogy állok neki a  dolgoknak.
Mindent összefoglalva rendkívül hálás vagyok ezért a napért, hisz egy újabb löketet adott a továbbiakban és többszörösen elmélyítette a tudásom két ágon is :D

- amit írok, nem szentírás, aki tanulságosnak találja annak nagyon örülök, aki nem ért egyet vele az is teljesen rendben van, ez csak az én véleményem és észjárásom - 

Photo by: László Kontli

Photo by: László Kontli

So a few days ago – last Saturday - I went to a training  camp with Gyula Dallos, who is a great equestrian man in our country. I expected to hear some really educational things about horse riding and dressage, but what I did not expected, that I will learn so much about DD and working with my dog.
For this I needed my knowledge as a horse people and as a dog people too.
First of all…you have to connect everything well. It doesn’t matter if your dog knows 4-5-6 or more tricks, because if you can not connect them right, you stop the flow of the movements and you end up doing nothing but tricks and not dog dancing. I always focused on tricks done in different ways like next to me, further from me…etc. And it was a big mistake. When i came to realise this, everything fell into place. It doesn’t mean doing tricks in differenc positions is not important, it just mean without connection its kind of meaningless.
Secondly do not correct! The case: the rider stopped the horse, but he did not stand on his four foot. It’s meaningless to correct it, because he will never learn that way. Do it until he does it right. Same goes with a dog in a position. If he come next to me with his hind legs out of the line, its meaningless to correct it, cause I will always have to correct it. Do it right from the start until its perfect. But never ask something thats too much from him.
….so you have to prepare right. Slowly with little steps, because if he does every step right, both of you will be happy.
So be always a maximalist, but never too much. It doens’t matter if you are doing something justforfun or for a national champ or european champ. You have to always do it right, because if not, its meaningless. And if you don’t ask 100% at trainings you have no right to ask in a competition. You have to always count minus, not plus.
You not only have to teach him in different enviroments but also teach him in different rythims because thats the key for a well focused dog. If your dog can’t stop an lay down after a little running, he will not concentrate enough in a really crowded enviroment.

Hy Guys!

All in all dressage and dd is really similar, but also really different. It was interesting to hear so many good things, I’m really glad that I could went there.

I apologize for english knowing people, that this part turned out pretty small and brief, but i can't really descibe a few things in english to. I hope its at least understandable :)

Ez volt 2015

Sziasztok!

Hát elérkezett az a pillanat is, hogy írnom kell arról, milyen volt a 2015-ös év. Nem éppen indult a leg fényesebben, de nagy reményeket fűztem hozzá. De ahogy telik az idő úgy tűnik úgy rakom magasabbra a lécet :D De most nem a következőről akarok beszélni, hanem a mostaniról.
Összességében kimondhatom: igazán jó volt!
Nem gyakran van olyan, hogy én így általánosságban ezt mondom, de be kell, hogy valljam az én gondolkodásmódom is változik az idővel.

Egészség: Nos ez nem indult épp a legszebben. Mondhatni szokásos hasmenéses időszakkal indítottunk, Huni nagyon lefogyott és már-már a közérzetén is látszott, ami addig nem volt igazán jellemző. Annak idején minden szalmaszálba belekapazkodtam ami segíthet, el voltam keseredve és éfltem.Egy hangyányi változtatás az étrendben, gyógyszer és B-vitaminnal „tömés” végül is helyrerakta és jobb húsban volt a nyáron mint eddig bármikor. Sőt. Erősebb is, sokkal. Igyekszem tartani neki ezt a formát, most már kevésbé lesz hasmenése hús váltáskor ahogy már adhatok neki boltban vehető jutalomfalatot is, némi olvasgatás után.

Versenyek: Összesen négy dog-dancing versenyen voltunk az idén. Az I. Valentin napi DD kupa remekül sikerült. Életünkben először felállhattunk a dobogó harmadik fokára.
Eljutottunk idén először az OB-ra is ahol némi vakarós- gikszer ütött be, így eléggé leszerepeltünk, majd jött egy jó nagy nyári szünet. Azután a Holdfény Kupán mérettük meg magunkat ( magamat) mint rendező és versenyző. Bár előbbi viszonylag jól sikerült – sok küzdelem árán – de az utóbbi egyszerűen katasztrofálisan. Tiszta köcsögösködés volt és komolyan elgondolkodtam azon, hogy szünetelünk most egy jó darabig – vagy még több – de, mivel már beneveztem magunkat a Szlovák Bajnokságra és nem is akartam volna a túrát kihagyni, ezért az ottani szereplésünkhöz kötöttem a továbbiakat. Hát rendesen elizgultam az egészet, de Huni hosszú idő óta először nem önállósította magát, és szépen dolgozott. Szóval reményekkel teli várom a jövő „szezont”. Ez volt egyébként az első teljes „szezonunk” vele :D

Kapcsolódóan a kűrök alakulása: A Spectrum kűrrel léptem fel az eslő kettőn, egy swingessel a harmadikon és egy Lean on-al a negyediken. Ez utóbbi egy kicsit a szívemhez is nőtt, de beszüntetem a kalandozást egyenlőre és visszatérünk lényegében az első stílushoz. Meglátjuk, hogy sikerül.

Szereplések: Ezen a téren aztán belecsaptunk keményen a lecsóba idén, de nem is bánom. Na szép sorjában akkor:
- Keszthely: Vadászati Kultúra Napja: dél, harminc fok, köcsögHunor aztán dolgozó Hunor, futtatás az OAE-vel J
- Zanat: Szent László nap a BBB-vel, azaz Laurával, Marcsival és Erzsikével. Első swinges próbálkozás, Huni ügyes, a bemutatón még volt mit csiszolni, de alapvetően tetszett a közönségnek
- Bercsényi Miklós Álltalános Iskola Szombathely: gyereknap: ezzel egy kis álmom vált valóra, a régi sulimban fellépni érdekes volt. Huni megmutatta, hogy sprintelni is tud, de dolgozni is, ismét harminc fokban. Sikere volt, nagy simi-tábor maradt ott még utána is :D
 - Szombathely – Ifjúsági Vöröskereszt napja: A gyereknapos utáni napon, kicsit túlvállalva magunkat volt a bemutató. Huni ügyes volt, de nagyon meleg, ismét a BBB-vel szerepeltünk.
- Szombathely: Agora Gyerekek háza: tábor: az állatos tábor keretein belül, az utolsó fellépésünk a BBB-vel, legalább is nagyon úgy tűnik. Valamennyire összeállt a produkció, beszéltünk is sokat, és a gyerekek is élvezték a közös dolgokat.
- Sümeg: XI. Szent Jakab Napok: nagyon vártam és a nyár egyik legjobb napja lett, remek szervezéssel, ügyes Hunival, két fellépéssel egy Best in field címmel :D Természetesen az OAE segítségével valósult meg minden J
-  Bak – Sohollár: Zala megyei vadászati évadnyitó: futtatás és vadászkutya szépségverseny. Ismét harminc fok, de megkértek, hogy töltsük ki az üres részt a színpadon, így pár trükk után amit Huni megcsinált, inkább csak beszéltem.
- Sárvár: Vas megyei Vadásznap: Egy hétre a zalaitól, de legalább 15 fokkal hűvösebbe. Életünk legjobb bemutatóját tartottuk meg a telt sátorban, imádtam minden percét, Huni rendkívül jól szerepelt. 

Tovább idén többször voltunk fellelhetőek a helyi lapban és a www.frisss.hu - még sjaát cikkünk is lett .
Idén is köszönettel tartozom/tartozunk az Országos Agarász Egyesületnek, hogy lehetővé tették, hogy ezeken a rendezvényeken bemutassuk tudásunk, ezzel népszerűsítve mind azt amit képviselünk. Nélkülük sehol se lennénk, és ezeket a csodálatos élményeken nem éltük volna át J

Utazás: Magunkhoz képest elég sok helyen fordultunk meg az idén, és remélem ez a sorozat csak folytatódni fog :D
Kőszeg, Budapest, Keszthely és a Balaton, Sümeg, Sohollár, Sárvár, Szigethalom, Kiskunlacháza, Nagycenk, Rohonc, Dunaszerdahely, Pozsony.
Szinte mindenhol kivétel nélkül remekül éreztük magunkat, Huni mintakutyaként viselkedett és mindig meglep mennyire tud alkalmazkodni az adott szituációhoz.

Társaság: Ebben az évben nagy volt a jövés-menés, több szempontból is. Összességében rengeteg új embert és persze kutyát ismerhettünk meg. Sajnos a közös séták elmaradoztak az érdeklődés hiányára való tekintettel, de így is voltak közös bandázások és talán így jobb is. Ezt mindenki döntse el. Remek időt töltöttünk a barátainkkal és ez a lényeg :)

Kapcsolat: Idén is megvoltak a hullámvölgyeink és hegyeink. Eléggé extrém méreteket öltve :D De ahogy egy idézet mondotta facebookon „Ne felejtsd el megköszönni mindent a nehéz kutyának, aki az életed pokollá tette, nélküle nem az a gazdi lennél aki most vagy” s bár nem tett ő semmit pokollá, azért mindig próbára tesz, de idén úgy érzem, hogy végre egy jól működő csapat lettünk. Még azokkal a kilengésekkel is, de hát kinek nincsenek olyanok?
Nagyon büszkévé tett számos pillanatban és megmutatta, hogy tud ő ha akar. Köszönöm hát neki! 

Köszönöm továbbá azoknak akik támogattak, Anyukámnak és Tamásnak akik mindig mellettem vannak ha hóbortjaimról van szó :D

Tervekkel telve várjuk a 2016-os évet :)

Sikerekben, kutyázásban gazdag boldog új évet kívánunk minden kedves Hunor facebook oldal kedvelőnek és blog olvasónak! 

Hy Guys!
So finally here comes the moment when i will sum up our year. The year 2015 came with high hopes but i can see that , the same goes to every single year. The obstacle is higher and higher  :D
Health: At the beggining of the year, it was awfull. Hunor was freaking skinny, had really bad days. He was weak and really hungry, and we hardly figured out the solution. I was really afraid at that time and i tried to grab every single thing that could help him. With a little bit of change in his diet, a medicine and loads of B-vitamin he slowly got better and better and he is looking gorgerous nowadays. He is happy, energetic and looks better than any other time. And stronger…for sure :D

Competitions: We started in 4 competitions in this year: At 1st Valentine Dog – Dancing Cup we finished 3rd place in our category. It was the first time we finished in the first three and i was super happy even If, in my opinion Hunor could have been better. Than we could start in the National Championship, where were a few issues – meaning Hunor wanted to scratch his neck – and in overall we weren’t the best. Than came a longer summer brake from competitions and the first in fall was the 1st Holdfény Dog- dancing cup, where I was an organiser. It turned out to be a good competition but Hunor was just an asshole during the hole routine, so I had to think over our future, and I even thought about finishing the competing, but i sent my entry form a while ago to the Slovak Championship so this was the deciding competition. And It was good. Hunor – since a long time – didn’t ran off, worked good. i was totally freaking nervous but he was really good so next season we are comming :D
As for the routines we are going back to our original style after trying out swing and Lean On, and we will see how it goes.

Displays: this year we did a loads of displays, well at least a lot more than the last years and every single one is a good memory.
We were at Keszthely – Hunting Cuture day, Zanat – Saint László day, Kids day at my old elementary school, Camp display at the „Agora Kids house”, XI. Saint Jakab days at Sümeg, and aslo two hunting days: Zala County and Vas County.
The last one was absolutely the best one ever! :D But Hunor did his best at every single one. He worked in super hot and with lots of kids. Sometimes he was stubborn, or ran off, but we could do what we wanted.
Hunor also won a best in field title in Sümeg :D
Traveling: We could travel to a lot of places this year, and we  spent a wonderful time everywhere. i hope this goes on :D
Kőszeg, Budapest, Keszthely and the Balaton, Sümeg, Sohollár, Sárvár, Szigethalom, Kiskunlacháza, Nagycenk, Rohonc, Dunaszerdahely, Bratislava
Friends: We met a lot of people and dogs this year. Some people are still here for us, some doesn’t. I couldn’t really organise walks with lot of dogs because of the lack of interest from other people, but we still spent a lot of quality time with our friends, and maybe it’s even better this way.

Relationship: Me and Hunor had our extreme ups and downs this year but in the end I think we finally became a good crew. As a quote says: „ Thank the difficult dogs, who made your life hell, because without them you wouldn’t be the same handler as you are today” Hunor didn’t made my life hell but he do challenged me time to time. But If he wouldn’t…..that would have been boring :D
I have to thank him because he always did his best!
I also have to thank to the OAE who made our displays possible, my mom and Tamás who always cooperated with my sillyness :D our supporters, friends, readers, likers. 

Thank you everyone and have a
Wonderful New Year with dogs and trips! :D We are full of plans for 2016 and I hope you too!

Év végi kutyaséta

Avagy hogy hozzunk össze egy remek bandát egy nap alatt :D Név szerint: Huni ( persze) Dobbi, Joy, Happy, Róki, Theo, Arnie, Angie és Hercegnő
Rég jártunk a tározónál, és valójában Andi ötletére verbuváltam össze gyorsban a csapatunkat, de már terveztem egy ideje elmenni a tóhoz Hunival, mert mostanában jó jeleket vettem rajta észre.
Dóriék pegueot-jába az első ülés elé professzionálisan benyomorítottam Hunor drágát, aki kisangyalként ülte végig az utat. Bár nem késtünk, még is mi értünk utoljára oda – jellemző :D – és elindult a kis banda. Amint hátrébb értünk, picit bekapcsoltam Hunit majd elengedtem és gondoltam volt egy kutyám de nem! Egyetlen egy kivétellel amikor eltünk – kb 5 percre – majd újabb öt percig komótosan ügetett felém – thensz imádlak… - viszonylag kulturáltan viselkedett. Ügetgetett jobbra ballra, büdi dolgokba fetrengett, előre vágtázott majd egy szagnál megállt.
Én csak passogtam, és bár nem volt egy nagy játszós banda most, de mindenki jól elvolt, nagyon szépen vigyáztak Dobira is a többiek. 

Második kissé kilengése a középső töltésre való elsprint volt az agárgyereknek, mondhattam én bármit, süket fülekre találtam, de meglepő módon nem ment oda az emberekhez zaklatódni, egy idő után fordult vissza.
Viszonylag jó időben indultunk, mert még nem voltak sokan, de a középső töltéses akciója után pórázra tettem mert már sokan voltak, és a kutyákról pl nem igazán lehet lehívni, nem akartam bajt. Meg amúgy is leamortizálta már magát – egyik hátulját valószínűleg megrántotta/begörcsölt, a másikon egy kis seb így úgy ment egy darabon mint egy béka. ^^
Mivel Vandáék gyalog voltak Mi Dórival és Ákosék elkísértük őket a töltésen egy darabig, majd visszafelé a már leszálló ködben fagyoskodtunk.
Kétszer találkoztunk egy éflősebb kölyökforma kutyával, akivel Hunor – bár kihúzta magát – extra rendes volt, és a végén a kutya már összeszagolt fele picit oldottabban :D
Huni az autóban begubózta magát és aludt a lábam előtt. J

Hy Guys!
So from a subben idea wich came from Andi, we di dal ittle walk with the gang around the neighbooring lake. I wanted to go there for al ong time now, cause the last time we have been there was int he summer – the begining – and I saw some good signs from Hunor too, so I wanted to try out his recalls.
Soo the gang was super good: Hunor – of course - Dobbi, Joy, Happy, Róki, Theo, Arnie, Angie and Hercegnő
After folding Hunor to Dori’s pegueot – before my feet :D – we arrived as the lasts – of course – but Hunor was a good boy during the process :D
So after we were a bit further from the road I let him off leash and I thought okay I had a dog, ONCE XD. But he didn’t ran off so far, and during the wlak he only ran away twice, and from these two there was one time he couldn’t be seen. Thats a HUGE sucess.
When he ran off he came back after a few minutes, and trotted towards me veeeery friking lazy and slow for another few minutes. I love you boy I love you…
The other time I could shout anything…but after a while he turned back – he even lett he people ont he road alon :D – and ran back to me.
After that there were more people and dogs around the lake so I didn’t let him run because i can’t call him off dogs, and i didn’t want argument.
Because Vanda and Theo came by foot we with Dóri and Ákos walket with them a little bit.
During the road back to the cars afterwards was SUPER foggy, and we – at least Dóri – frozen to death. We met a shy little dog twice and Hunor was super kind with him so int he end the little dog sniffed him with wagging tail! :D
Hunor folded himself and slept all the way back home. J

Do as I do 2. lecke és Nagycenk

Sziasztok!

A háttérben már nagyban készül a 2015 év végi blog, már csak az angol részét kell megírnom meg egy montázst összeállítanom és kapjátok is a jövő hét folyamán, de előbb az elmaradt bejegyzést írnám meg :D
Lassan haladunk a Do as i do első lépésével, mondhatni csiga lassúsággal de volt pár apró lépés, amiért megírhatom, hogy 2. lecke.
A harmadik feladat egy tárgy lábbal való érintése lett, először dobozon, de igazából nagyjából majdnem minden kezem ügyébbe tárgyal próbálgatom a dolgot. Dobozzal elsőre ment a „csináld” parancsra, aztán egy kicsit elbizonytalanodott és azóta hol megy hol nem annyira. Közben van, hogy megkerüli, vagy csak odamegy és fölé sunyul, de tudja, hogy valamit csinálni kéne :D
A fekszik még mindig nem megy, ellenben helyette lehajol, bár szó-mi-szó- a hajolásra jobban hasonlít amit csinálok, mint a fekvésre :D
A forog viszont megy, szépen. Bár nem tudom eldönteni, hogy csak átvezettem más parancsra vagy tényleg érti, de utánoz vele, bár van, hogy fekvés helyett is azt nyomatja.
Igazából sokszor kihagyok vele egy vagy két napot, hogy ülepedjen a dolog, és úgy néz ki így tudunk apró lépésekkel haladni.
Ami a tanult és tudott dolgokat illeti: a csomó dobás kész, a fordított kukucs is elkülönült a szlalomtól, szóval lényegében kész. A heelworkben már megyünk több lépést előre, fordulunk is, bár egyenlőre csak belül, kívül nem. Közbe közbe meglazul de egyébként szinte nekem támaszkodva megy, ami nála hatalmas szó de úgy tűnik szép lassan ez is összeáll.
Közben megtanult hajolban kushadni. Vagyis hát összekötöttem és jobban kitartja, mint a sima hajolt. Hogy ez annak köszönhető-e hogy fitnesslabdázunk, vagy másnak, azt nem tudom megmondani, mindenesetre örülök.

Kitört a nagy karácsony előtti szabadság, és bár az első napjai Huni nélkül teltek el – helyette Bütyökkel voltunk vadászni – utána azért belehúztam.
Hétfőn Joyékkal mentünk el egyet sétálni és fotózni az új nyakörvben amit a BloomDogDesign-től nyertem az egyik játékon. Imádjuk, nagyon szép és nagyon jól áll Huninak. Kértem pár videófelvételt is az újonnan készülő videómhoz, Joy mindenáron játszani akart Hunival, de ő rá volt feszülve arra, hogy lát-e valamit mozogni a horizonton a ködben.
Szóval végre sétáltunk egyet együtt.
Következő nap lovagolni voltam, szerdán pedig elmentünk Dórival és Dobbi-val Nagycenkre. Sissy a fiatalabbik lova most ott van, a kastély lovardájában. Gyönyörű régies hely, külön atmoszférával. Huni nagyon élvezte, hogy jönnek-mennek az emberek, lovak. Fotóztam Dóriékat a kastély parkjában, aztán Hunit a kastély előtt. Sétáltunk egyet, megmutatta a helyet aztán mivel szabad volt a fedeles, bementünk. A következő volt a menetrend: Huni szabadlábon több kör full sprint, miután megnézte, hogy nem-e tud kimenni a kijáraton. Aztán gyakoroltam vele egy kicsit és mit ne mondjak: pörgött rendesen de pontos volt. Nagyon szépen dolgozott.

Aztán Sissy volt szabadlábon aki mindig oda akart jönni Hunihoz, aki erre ugatással reagált, a ló megfordult bakolt egyet és ment tovább. Szóval hergelőset játszott. Utána miután huni picit lenyugodott mehetett még pár kört, de ő inkább Sissy körüli homok-drift pályára állt, hogy: na most miért nem játszunk? Sissy csendesen állt, nem csinált semmit Huni szuicid hajlamaira, de nem is engedtem volna el úgy, hogy tudom, hogy a ló nem szereti, ha kutya futkos körülötte. A szájjártatáson kívül nem csinált semmit az agárgyerek, és első-második hívásra simán le lehetett hívni róla. De így hát jól kitikkadt és végigaludta a hazautat J
Talán a legjobb karácsonyi ajándék volt neki egy kis sprintelgetés és ha jól alakul megyünk még oda gyakorolni J

Ami pedig az élménybeszámolót illeti:

Boldog Karácsonyt Kívánunk minen Hunorblog olvasónak!

HyGuys!
I’m now working at the 2015 year end blog, i only need to write the english part and do a montage and I could upload it next week J
We are really slowly going in the Do as I do method, step by step. That’s why I only now write a blog about the 2nd lesson.
The third cue is going to be stepping on a box with one foot, wich he did it for the very first time, i showed him. But he got a little bit confused afterwards, so he is now doing it about half of the time right.
The lay down still needs a loads of work, he is bowing not laying down, but its true that, what I show to him is more of a bow than a lay down :D
The spin is almost done, but I’m not sure he does it because I show to him, or just learnt a new cue for it, but he does it pretty good :D
Most of the time, I don’t do the do as i do with him for a day or two to have a little pause, and it seems like working.
As for the other things: the toy trowing is done, the opposite peakaboo is done and we are going a few steps and even turning in heelwork. He sometimes lose the contact for a few moments but he does it super good the other times so It looks like slowly its done.
Aaand for me its Before-Christmas break! After spending the weekend with Bütyök in a Hunting we went to a walk with Hunor, Joy and Emőke on Monday and with Dobbi and Dóri to Nagycenk on Wednesday. 

Sissy her younger horse is now at the castle stable wich is a gorgerous place with a classical style. I did a few shots from them, took a walk around and I could let Hunor off leash in the arena. He was so happy, he sprinted a few rounds than worked super good and fast for a few tricks.
Than we let Sissy of leash and she always trotted to us and wanted to play with Hunor than turned away, bucked and  cantered away :D
Than i let Hunor off leash for the last time alone, and what he did is to drift around Sissy while barking: why dont we plaaay? :D
I was a bit afraid but Dóri told me that Sissy does nothing with suicide Hunor and I could do a recall with him pretty easily. I think this was the greatest Christmas present for him and hopefully we can go there more often ;)
Merry Christmas to everyone!

Hunor és a fotózás

Sziasztok!
Szánt szándékom egy picit fellendíteni a blog látogatottságát :D így most egy újabb témát hoztam, amíg tovább nem haladunk a Do as I do-ban.
Ez pedig a fotózás. Sokan láttok/láttatok már sok külömböző képet Huniról, legyen az kinti vagy benti. Városban, erdőben, lakásban. Beállított vagy spontán vagy a kettő egybe.
Különböző témákkal, koncepciókkal, világításban és szerkesztésben.
Fotózok, videózok, ez a másik hobbim/ szenvedélyem, igen talán ez utóbbi a jó szó rá, Huni illetve a kutyázás mellett. Ahogy ő fejlődik a munkában én úgy igyekszem fejlődni a fotózásban.
3 hónapos kora óta, lényegében amióta nálam van fotózom. Az első dolgok közt volt a marad megtanítása, és szép lassan saját kútfőből is rájött, mi van amikor fotózás van. Akár őt akár más dolgot. Ez számomra az egyik legnagyobb elért teljesítmény, no nem azért mert hajlandó egy helyben maradni, hanem amiért szinte azt a pár alap beállítást mindenhol képes megcsinálni teljesen stabilan. Macskás háztól 5 méterre ugyan úgy mint az erdő közepén vagy valamivel a fején.
Néz jobbra, néz ballra.
Azt tudni kell, hogy mindent egyedül csinálok: beállítom a kutyát, a gépet és hol a földön fekszem, hol gugolok, hol az arcába tolakszom hol pedig méterekre eltávolodom. Ugyan ez a benti fotózásnál, csak ott még a sufni-tuning háttér, világítás is az én feladatom.
Szerencsésnek érzem magam, hogy képes akár fél-háromnegyed órán keresztül is kooperálni. Képes gertya mellett totál biztonságosan egyhelyben maradni ( ezt ne próbáljátok ki otthon, én is csak hosszú évek után mertem) nem zavarja az agancs, a sapka vagy éppen a köré rakott kismillió tárgy. ( amit megjegyzem az első dolga amikor oda hívom összeburogatni, de ha egyszer már beállítottam vigyáz, hogy ne döntögessen.
Nem egyszerű egyedül dolgozni, de olyan szempontból egyszerű, hogy ennyire eggyütműködő. Szép lassan hajlandó lett oda nézni is, vagy ott elnézni is ahova én irányítom, és arra, hogy mennyire jó ebben akkor jövök rá, amikor más kutyát fotózom. Ne tessék félreérteni, nem várom el mások kutyáitól, hogy úgy viselkedjenek mint egy 5 éve fotózott kutya, távol álljon tőlem, de ekkor látom, Huni mennyire "profi" ebben. Nyilván néha vannak nehézségek. Túl nagy, a háttér túl kicsi, vagy az objektívem túl szűk látókörű, de alapvetően ő ösztönöz: arra hogy fejlődjek és ő mindig ott van, hogy lőjjek róla pár képet. Örökös modell, inspiráció és motiváció. Imádom.

__________________________________________________

Hy Guys!
I have a strong intention of making the blog more popular, so till I can't bring you the next lesosn from "do as i do" i brought you a new theme: photoshooting.
A lot of you can see wide variety of pictures from Hunor: inside, outside, town, forest, spontaneious or abjusted
I am a photographer6videographer, this is my other obsession. As hunor gets better in work I try to be better in shooting. Since he is been with me, i take picutres form him, on of the first cues were the "stay" and slowly he started to realize what he has to do when I tae pictures from him or another thing. This is one of the biggest things i reached with him, not because he can stand still but because he can do it almost everywhere: in the small setting, next to a house where cats leave and in the forest. Sometimes I'm extremly close to him, sometimes i walk long meters away or put something on him. It amazes mee how he can cooperate for half an hour or more.
One thing you should know: i do everything alone: manage the dog and the camera, and inside even the setting and the lights. He can be safely next to candles ( wich you shouldn't try out at home, even i tried out after years of work) and bears when i put a hat or something on his head.
When I let him in he's first thing to just ruin the whole scenery but after i lead him to position he is carefull to not to.
And the time when i realize how easy it is whit him, when I take photos from other dogs. It doesn't mean that I want other dogs to behave like Hunor, its just that I realize how good is he when it comes to shooting, he even look the way I want him to look. He is my all time modell, inspiration and motivation, he makes me aim for better and better and even if it sometimes hard with my equipment he always helps me. I love him.

Do as I do 1. lecke

Hello!
Csak, hogy saját kis életem újabb kihívások elé állítsam - mintha edidg nem lett volna elég az, hogy Hunit oktatom - elkezdek egy új projectet ami ugyan hirtelen és váratlan hozta meg a kedvem, rmeélem a lelkesedésem nem fog apadni később se.
Valójában ez nem az első "tanóra" mert az nekem folyt a gép előtt ülve. Yep....abszolúte halvány lila gőzöm nem volt mi is ez míg a következő cikket el nem olvastam: http://undogmatik.blog.hu/2015/04/03/do_as_i_do_tedd_amit_en_kepzes_szorakozas_es_hatekonysag
Igazából eleinte csak kiváncsi voltam, miből is állhat a dolog, hiszen el sem tudtam képzelni mit takarhat a "csináld utánam" módszer. Aztán megfigyeltem a következő gyakorlásnál egy furcsa dolgot vettem észre: szeretek változatosságot vinni a gyakorlásba, így elővettem a kedvenc nagy csomóját. Ha simán felé dobtam/csúsztattam aj árólapon őt is csak felém lendítette ahogy azt mindig is csinálta apport tanulásnál. De amikor átszaltóztattam a levegőbe ő is felfelé dobott egyet rajta. Bár a csoportba egyértelmüen választ nem tudtak adni láthatlanban a jelenségre - hogy ez tényleg utánzás vagy csak játék - felkeltette az érdkelődésem, illetve a poszt alatti visszajelzés, miszerint érdemes lenne elkezdeni megmozgatta a fantáziám. Huni mindig is vizuális tipus volt, szereti ha megmutatom neki a dolgokat, szóval miért ne próbáljuk meg? főleg miután megtanult hazaérkezéskor mosolyogni nekünk :D
Szóval az első lépés az volt, hogy kigondoltam, mi legyen a három alap mozzanat. Kettő ebből már biztos, hogy továbbjön de a harmadikon még gondolkodok.
Miután átvettük az épp tanulandó dolgokat felvettük az alaphelyzetet: mivel Huni utáll ülni az állás az alap. Ezután nem a tengelyem körül fordultam meg, hanem mint ő, tettem egy kis kört aztán kiadtam a parancsot: Csináld, forog. Elsőre tolatott egy picit ezért ki kellett andom még parancsot de második próbálkozásra már ment elsőre, egyszer kimondva. A másik a fekszik lett mint feladat, ez elsőre ment. Az orral érintés első alkalmakkor csak mutatásra, de az én saram, hiszen régen kértem tőle ilyet de egy pár pórbálkozás után már kapizsgálta, viszont van, hogy mutatnom kell, ezért ez nem biztos, hogy jó lesz. A másik kettő viszont biztos maradni fog, mert azok elég jól vizsgáztak. Szépen megvárja egyébként amíg a végrehajtást kérem tőle.
Ha nem válik be, vagy beletörik a bicskám, végül is megpróbáltuk legalább :D de remélem szépen tudok róla egy naplót vezetni, és majd meglátjuk mi lesz.

_________________________________________________

Hy Guys!
So, just because i don't have hard enough time with only Hunor being my student, i decided to do a new project with him. Well for the first time i was only courious what does "do as is do" method mean. i didn't want to try it out or anything. But after reading an article: how should I start etc... i found out a pretty surprising thing about Hunor: I like to make the trainings interesting so I used his toy as a new thing in a training. When I only trow it simply, he trow to me the same way - as he did every time since I try to teach him the apport - and when I tro it in the air, he did the same thing: he swinged the to above his head. I was impressed. In the hungarian facebook group, they couldn't give me the answer if it was an imitating or just a simple playful move but they told be: it would be interesting to start doing it with him. Especially because Hunor always learns with luring, meaning that he likes when i show him what to do. And one more thing: though the time he learnt to smile when we arrive home, because we smile too.
Okay the first leasson with him was deciding the three cue. Two of them is ready one is so so.
The first is the piruett. The basic is standing, because hunor hates sitting. So I left him standing stay and did a small circle than said: "do it, piruett" for the first time he did a little walk backwards but for the second time he did it.
The second cue is lay down, wich was perfect for the first time.
The third is touching with the nose. Well its my fault that we didn't really practised this for the long time and I do had to show him what to do with hand move, but for the third of fourth time it looked like he is getting the hang of it but i will thing about this.